Szamár. Milyen fasza már!

Rolandante

Bemutatkozó

2016. március 30. - Rolandante

A tücsök és a hangya

Banka Roland vagyok, filozófia-magyar szakos bölcsész és tanár, pszichológus és szamaras csöves.
Szerintem a világ alapvetően szép és jó hely, de el van cseszve, és a mi dolgunk megjavítani azt.
Ha ezzel az alaptétellel egyetértesz, jó helyen jársz.
Egyénenként a külvilágon változtatni csak nagyon keveset tudunk, de a belső világunkon annál többet, és végeredményben összeadódva ennek a külvilágra is meglesz a hatása.
Lassan két és fél éve kötődik az életem a Camino de Santiagohoz, azaz a Szent Jakab zarándokúthoz, ahol szamarammal, Rocinantéval élek. Ennek a két és fél évnek megvoltak a különböző szakaszai és fázisai, örömei és nehézségei, magaslatai és mélységei. Úgy érzem, most jött el az ideje, hogy ezeket megkíséreljem kifelé is kommunikálni.
Azon gondolkodom, hogy jövőre hazasétálok Rocinantéval Magyarországra, és az a túra talán egyébként is megérhet némi nyilvánosságot.
Rocinante az egyik legérdekesebb viszony az életemben… A másik a kattant olasz csajom. Ez utóbbi végkimenete nyomán vagyok éppen spirituális és egzisztenciális válságban, holott épp egy ilyen válságot megoldandó indultam neki a Caminonak. Valószínűleg egy transzperszonális pszichoterápiára lenne szükségem, de arra nincs pénzem, mivel az előző krízis megoldásaként a pénzhasználatot a minimális szint alá csökkentő életmódra váltottam: szamaras hobo lettem.
Ilyenkor most mi van?
Most az van, hogy személyes krízisemet másodszor is a társadalom álbiztonságot nyújtó védőhálója nélkül fogom megoldani; ezúttal írni fogok. Meg fényképezni, meg videóra beszélni, meg ventilálni minden lehetséges módon – de elsősorban írni.
Hogy ezt valaki el is olvassa, ahhoz állítólag ki kell jelölnöm a tematikát. Nézzük csak, vannak ugyebár utazós illetve túrázós blogok, ezen belül caminos blogok. Vannak aztán életmód blogok, spirituális blogok, külföldön élős blogok, meg vannak állatos blogok is. Úgyhogy a célközönség adott: olyan túrázó zarándokokhoz szólok, akiknek életmódjuk egy spirituális utazás külföldön egy állattal… Ja, hogy az csak én vagyok egyedül?! Ez esetben hozzád szólok, ha azt keresed, aki csak Te vagy egyedül!
Bevezetésül álljon itt egy rövidke mese, amely utam kezdetekor pattant ki a fejemből, amikor éppen Estella község határában sátraztam egy bő hétig, és reggelente magyar népdalokat furulyáztam az elhaladó zarándokoknak, hogy összegyűljön a hiányzó összeg a szamárra (6 nap alatt lett meg a hiányzó 400 euro, életem melója volt, de ezekről majd később…)

A tücsök és a hangya
Egyszer volt, hol nem volt, a tücsök egész nyáron csak bulizott meg chillezgetett a mezőn, amíg a hangya ott húzta az igát mellette. 
Aztán jött a tél, és a tücsök éhezett, mert nem volt kajája begyűjtve, ezzel szemben a hangya meg jól megdöglött, mivel a közönséges fekete hangya (lasius niger) hímegyedeinek átlagos élettartama 4-6 hónap.
Így megy ez. 

A bejegyzés trackback címe:

https://rolandante.blog.hu/api/trackback/id/tr108547464